2010. október 15., péntek

Ő bekopogtatott szívem kapuján és én beeresztettem!!!


A mai napon megismerkedtem egy nagyon vonzó személyiséggel. Zsolt a neve. Reggelenként szoktam vele gyakran találkozni, amikor a szemetet szedi az utcán. Ez a munkája, és ne nevessétek ki, mert ha nem lennének hozzá hasonló dolgokra vállalkozó emberek, akkor már rég ellepné a sok szemét a drága és gyönyörű bolygónkat; a Földet, szinte úsznánk a szeméttengerben, de szerencére itt van nekünk Zsócó, aki az egész kék bolygót megmenti! Ez dicsőséges munka! És nem szabad lebecsülni, vagy még rosszabb esetben kinevetni! Hiszen Zsolt a legcsodálatosabb ember a világon! Sajnálom, hogy össze kell törnöm Viktorkám kicsi, gyenge, puha, meleg és piros szívét, de az én igaz szerelmem most már az én tökéletes Zsócóm, a hősöm! Felülmúlhatatlanul imádom! Különben őt ábrázolja e varázslatos pichture ;)
Ugye milyen elragadó? Soha nem adnám senkinek, semmiért!!! Mert ő szívem választottja!!! Engem nem érdekel a szeksz, és az erotikus kapcsolatok, főleg nem a női nemi szervek... a mell oly visszataszító! Ezért szeretem a férfiakat. A vesszőt. A vessző elegáns, és van tartása! A zacskó pedig lágy és simogató. De engem ez nem is annyira izgat, én az emberek lelkét figyelem, és a nem nem számít! Zsoltom, mindörökké szeretni foglak!!! Addig is írok egy levelet Ámornak, a legeslegsegítőbb társnak e életben (persze rajtad kívül, Zsócókám) a szerelmed érdekében! Most el kell válnunk! Hamarosan újra találkozunk! PuszacsS :D by: Gazsicaa boy =)